Szirma község 1950-ben egyesíttetett Miskolc várossal. Nevét 1343-ban említi okleveles forrás. A XIV. századtól a Szirmay család birtoka volt. 1544-ben felégették a törökök. Önálló református egyháza 1598-ban tűnik fel. 1674-ben a török földesurak által kivetett adóterhek és árvizek elol a lakók elfutottak a környékbeli falvakba, majd 1694-ben áttelepedtek az akkor pusztán álló Alsókelecsénybe, melyet ettől kezdve Szirmabesenyonek neveztek. Miskolc-Szirma puszta csak Rákóczi szabadságharca után népesült be újból. 1746-ban 95 református és 8 katolikus személy lakta, utóbbiak lelki gondozását a Miskolc-mindszenti plébános végezte el. Temploma nem volt, de 1874-ben Bartakovics érsek és a hívek adományaiból felépült a Fájdalmas Szuzrol nevezett temploma. 1919-ben a hívek Szirma filiálisnak plébániává való átszervezését, külön lelkész beállítását kérték, mert nem akartak Mindszenttől elszakadva, Görömbölyhöz csatoltatni. De Zábrátzky apátplébános ellenezte szándékukat. 1921-ben a szirmai hívek kívül-belül megújíttatták kis templomukat.
Az önálló plébániát 1946-ban állították fel a 900 hívő részére, miután a Földbirtokrendező Tanács a néhai Klein Sándor-féle házat a Szirmai Római Katolikus egyházközség részére juttatta.
Az önálló plébániát 1946-ban állították fel a 900 hívő részére, miután a Földbirtokrendező Tanács a néhai Klein Sándor-féle házat a Szirmai Római Katolikus egyházközség részére juttatta.
(Forrás:Soós Imre Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése című könyve.)
Plébánosai:
1962 Lankás Tibor
1970 Béres Ferenc
1987 Tóth István
1995 Miskolc-Martintelep Kormos Gyula
1996 Ficzere István
1997 Molnár Lajos
2000 Domán Ferenc
2009-től Tóth István