ADVENT 1. VASÁRNAPJÁRA
Advent
Már a forró nyár télre fordult,
Hidegen fújnak a szelek.
Fázósan most összébb húzódunk,
A lelkünk sírva didereg.
Lesz-e tavasz a tél után majd,
Süt-e még forrón ránk a nap ?
Reményünk apró, zöld levéli
A fagy után kihajtanak ?...
Rorate, coeli !
A világosság fogy-fogy egyre,
Megnyúlnak a vak éjszakák.
A sötétben a kísértő árnyak
Bús rémei rohannak át.
Gyúl-e csillag sötét egünkön,
Míg egyszer hajnal nem hasad ?
Vagy az olaj kis mécsesünkből
Kiég, kiszárad, kiapad ?
Rorate, coeli !
Kevés volt a nyár aratása;
Az éhség már ránk vigyorog
S szomjat oltani: poharunkba
A fájdalmunk könnye csorog.
Eltengetni rongy életünket
Elég lesz-e a kenyerünk ?
Vagy elveszünk, s éltünk reménye,
A Gyermek is pusztul velünk ?
Rorate, coeli !
Babiloni sötét vizeknél
Halk hárfán zokog bánatunk.
Megtépett, szétszórt, szomorú nép ,
A népek árvái vagyunk.
Fölkelünk-e bús rongyainkból,
Leszünk-e még egyszer nagyok ?
Vagy eltemetnek tán egészen
Az irigy, gyilkos századok ?
Rorate, coeli !
Hamut szórunk fürtös fejünkre,
S mert illatos, szép köntösünk
Úgyis leszakadt rólunk régen,
Mostan darócba öltözünk.
És úgy sírunk, hívunk és várunk.
Szállnak szent tömjénillatok.
Megváltó Isten, szánj meg minket.
Egek, ó harmatozzatok !
Rorate, coeli !
Jöjj el! Szegényes nálunk minden;
Nincs itt gazdagság, kincs, vagyon.
De lelkünket, meleg szívünket
fölékesítjük gazdagon.
Nem fázol meg köztünk, ígérjük;
Adunk neked meleg ruhát:
A jászolban reád terítjük
Forró könnyünknek fátyolát.
Rorate, coeli !
Ha eljössz, nem leszünk szegények,
Hisz miénk leszel te magad.
Homlokunkra feledést csókolsz,
Enyhíted a fájdalmakat.
Csillagot gyújtasz éjszakánkban
- Ragyogó csillag a remény. -
És biztosan vezetsz át minket
Szomorú átkunk éjjelén !
Rorate, coeli !
Mentes Mihály
Hidegen fújnak a szelek.
Fázósan most összébb húzódunk,
A lelkünk sírva didereg.
Lesz-e tavasz a tél után majd,
Süt-e még forrón ránk a nap ?
Reményünk apró, zöld levéli
A fagy után kihajtanak ?...
Rorate, coeli !
A világosság fogy-fogy egyre,
Megnyúlnak a vak éjszakák.
A sötétben a kísértő árnyak
Bús rémei rohannak át.
Gyúl-e csillag sötét egünkön,
Míg egyszer hajnal nem hasad ?
Vagy az olaj kis mécsesünkből
Kiég, kiszárad, kiapad ?
Rorate, coeli !
Kevés volt a nyár aratása;
Az éhség már ránk vigyorog
S szomjat oltani: poharunkba
A fájdalmunk könnye csorog.
Eltengetni rongy életünket
Elég lesz-e a kenyerünk ?
Vagy elveszünk, s éltünk reménye,
A Gyermek is pusztul velünk ?
Rorate, coeli !
Babiloni sötét vizeknél
Halk hárfán zokog bánatunk.
Megtépett, szétszórt, szomorú nép ,
A népek árvái vagyunk.
Fölkelünk-e bús rongyainkból,
Leszünk-e még egyszer nagyok ?
Vagy eltemetnek tán egészen
Az irigy, gyilkos századok ?
Rorate, coeli !
Hamut szórunk fürtös fejünkre,
S mert illatos, szép köntösünk
Úgyis leszakadt rólunk régen,
Mostan darócba öltözünk.
És úgy sírunk, hívunk és várunk.
Szállnak szent tömjénillatok.
Megváltó Isten, szánj meg minket.
Egek, ó harmatozzatok !
Rorate, coeli !
Jöjj el! Szegényes nálunk minden;
Nincs itt gazdagság, kincs, vagyon.
De lelkünket, meleg szívünket
fölékesítjük gazdagon.
Nem fázol meg köztünk, ígérjük;
Adunk neked meleg ruhát:
A jászolban reád terítjük
Forró könnyünknek fátyolát.
Rorate, coeli !
Ha eljössz, nem leszünk szegények,
Hisz miénk leszel te magad.
Homlokunkra feledést csókolsz,
Enyhíted a fájdalmakat.
Csillagot gyújtasz éjszakánkban
- Ragyogó csillag a remény. -
És biztosan vezetsz át minket
Szomorú átkunk éjjelén !
Rorate, coeli !
Mentes Mihály
A „Roráté" latin szó, jelentése: harmatozzatok". A hajnali misék kezdőéneke így hangzik: harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti felhők hullassátok az Igazat!" Latinul: „Rorate, coeli de super et nubespluant Justum!"
A mise kezdőénekének első szava adta a hajnali mise elnevezését.
A mise kezdőénekének első szava adta a hajnali mise elnevezését.
Mentes Mihály
papköltő
papköltő
1891-ben született és 1961-ben halt meg.
Győrben szolgálta az Istent. A két háború közötti időben hat kötetben jelentek meg versei, a Szent István Társulat kiadásában. A költőt 1945 után mellőzték, elfeledték, mintha egyáltalán nem is létezett volna. Verseit azonban meg kellene menteni, valamiképpen a jövő generációknak átörökíteni. Amit mi tehetünk, hogy honlapunkon publikálunk közülük néhányat.
A Szent Vagy Uram énektárban találhatók ének-szövegei, köztük az "Isten hazánkért" kezdetű, jól ismert ének.
(FK)