Beszámolók



TARTALOMJEGYZÉK


02. BESZÁMOLÓK 2017.
03. BESZÁMOLÓK 2016.
04. BESZÁMOLÓK 2015.
05. BESZÁMOLÓK 2014.
06. BESZÁMOLÓK 2012-2013.




„Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel…” (Róm. 13,8)


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Húsvét utáni 2. szombaton került megrendezésre egyházközségeink VIII. Locsolóbálja.
Jó hangulatban, majd 170-en báloztunk......









További képek a képgalériában....

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Egyházközségi délután Viszóczky Ilona etnográfussal





Karácsony, vízkereszt, farsang, nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, húsvét: a szakrális év szakaszaival, ünnepeivel kezdődött 2017. március 26-án az egyházközségi délután előadása. A szakrális év mellé Viszóczky Ilona mellérendelte a termelési év szakaszait is, hiszen a hagyományos paraszti kultúrában, a néprajztudomány tulajdonképpeni tárgyában ez a kettő szerves egészet alkot. Előadása azt a címet kapta, hogy "Fényes húsvéti örömünk - a húsvéti hit a népszokásainkban".

Térben és időben távolról indított, Grünewald Isenheimi szárnyasoltárának képeivel, majd két Bach-zenedarabbal igazolta a fentebbi állítást. Láthattuk, hogy a magaskultúra és a népi kultúra hogyan tud találkozni a legnagyobb művészek egyes alkotásaiban. Bevezetőjében felvázolta, hogy a paraszti kultúrában a munka és az ünnepek ciklikus rendje hogyan alkotott szerves egységet.

Így tért rá a húsvéti ünnepkörre, amit a ciklikusság jegyében a nagyböjt népi hagyományaival indított. Volt szó a szórakozási alkalmak megszűnéséről, a nagyböjti étrendről. Felidézte a mára már csak irodalomból vagy szájhagyományból ismert böjti étkeket, a korpaciberét, a susinkalevest, a szárított gombából készült leveseket, beszélt az edények speciális használatáról. Szólt az egyes vidékek nagyböjti viseletéről, a templomban a lányok-asszonyok sötét színeket, szinte félgyászt hordtak a katolikus falvakban. Majd megismertette a hallgatóságot a nagyheti szokásokkal, a házi és ház körüli teendők rendjével. Megtudhattuk, hogy a ház kimeszelése, az udvar, az istállók kitakarítása, a kiskert rendbetétele kötelező előfeltétele volt a húsvét eljövetelének. Érdekességként megemlítette a zöldcsütörtöki étrendet, sóska, spenót, csalán járt az embereknek, friss zöld a kiskacsáknak. Beszélt a nagypénteki szigorú böjtről és munkatilalomról.

A húsvétról szólva a feltámadási mise utáni ételszentelésről, az szentelt ételekről, a húsvéti étkezés szakrális jellegéről, az ételekhez kapcsolódó rituálékról bizonyította be, hogy a Krisztus előtti mágikus cselekvések továbbélésének lehetünk tanúi ma is. Bemutatott néhány jól ismert húsvéthétfői hagyományt, a locsolkodás, köszöntés, tojásfestés szokását. Itt elgondolkodhattunk azon, hogy a szekularizált, mediatizált 21. századi világunkban van-e feladatunk a népi és keresztény hagyományok továbbvitelében, vagy rábízzuk ezeket az óvodákra, iskolákra, hagyományőrző együttesekre. A jelenlevők megszólalásaikban a továbbéltetés mellett foglaltak állást.

Végezetül bemutatott néhányat a húsvéti textilneműkből, abroszokból szentelőkendőkből, kosárkendőkből. Az előadást az Ómagyar Mária-siralommal és egy fedémesi húsvéti népénekkel zárta, így teremtett egységet a magaskultúránk, a katolikus hitünk és a paraszti hagyományaink között.

Gyuricza Judit írása












----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Dr. TÖRÖK László atya versei (klikk)


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Oldal:       >>