Beszámolók



TARTALOMJEGYZÉK


02. BESZÁMOLÓK 2017.
03. BESZÁMOLÓK 2016.
04. BESZÁMOLÓK 2015.
05. BESZÁMOLÓK 2014.
06. BESZÁMOLÓK 2012-2013.




„Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel…” (Róm. 13,8)



--------------------------------------------------------------------------------------------------------


„Egyházköszségi délután” dr. Urbán László főorvossal





Az októberi „Egyházköszségi délután” programsorozat vendégeként dr. Urbán László, a Mátrai Gyógyintézet főigazgató főorvosa, a görömbölyi képviselőtestület világi elnöke tartott előadást az egészségmegőrzésről. Előadásának az „Éveink száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig” (Zsolt 90,10) címet adta.
Az előadó szerkezetében néhány világos, jól átlátható, gyakorlati tennivaló köré szervezte közlendőjét. A szerkezet mellett az ismétlések, a pontos, rövid közlések, visszatérő, hangsúlyozott kiemelésével igyekezett elérni a hallgatóság meggyőzését, a saját felelősségünk belátását az egészségünk őrzésében.
Urbán László előadásában fókuszba a megelőzést, a prevenciót helyezte, kiemelve a gyógyítás helyett a nem –megbetegedés, azaz az egészségőrzés hogyanjait.
Mit is tehetünk magunkért? Mit is kell megtennünk a jól-létünkért?
Feladataink:

1. „El kell menni szűrővizsgálatra”- hallottuk ismételten. A betegségmegelőzés a korai diagnosztikával kezdődik. Könnyen belátható, hogy a kezdeti, kis elváltozások kezeltetése esetén, esélye a gyógyulásra sokkal jobb, mint egy elhanyagolt állapotváltozásé. Beszélt a genetikai hajlam, genetikai halmozódás és a környezeti ártalmak, mint pl. a fosszilis tüzelőanyagok kockázati szerepéről a daganatos betegségek kialakulásában.

2. „Figyeljünk a táplálkozásunkra”-hangzott el ismételten, mit, mikor, mennyit együnk, igyunk, és mi az amit, amikor, amennyit nem.
Beszélt a böjtök egészségőrző szerepéről, a tradíciók tudományosan is igazolt hasznáról, a rövid szigorú koplalások (pl.pénteki csak vízivás) és a hosszabb (nagyböjti 40 napos hús- elhagyás) jótékony hatásáról egyaránt.
A vöröshúsok túlzott fogyasztásának szerepéről a vastagbél daganatok kialakulásában. Hasznos tanácsokat hallottunk a helyes táplálkozási szokásokról: a vacsora öt órával lefekvés előtt javasolt, ne nassoljunk tévé előtt, táplálékunk harmada zöldség, gyümölcs legyen.
Beszélt az alkohol lebontás nemi különbségeiről, az elfogadható, a szervezet számára még tolerálható alkoholfogyasztás mértékéről. Kiemelte az optimális mértékű pozitív stressz és a tevékeny élet jótékony hatását.

3. „Figyeljünk a mozgásra” – a harmadik fontos tennivalóként a mozgás, fizikai aktivitás nélkülözhetetlen szerepét hangsúlyozta a fizikai- lelki jóllét őrzésében.
Feltette a kérdést: van-e, szánunk- e a hét 168 órájából legalább 3 X 30 percet intenzív mozgásra, sétára, úszásra az egészségünkért?
Hallhattunk a társadalmi, gazdasági, politikai változások és a betegségek kialakulásának összefüggéseiről.
Néhány érdekes, meglepő testi tünetre irányította a figyelmünket: a vashiány okozta viselkedésváltozás, nyelési nehézség; vagy a szürke hályog és vastagbélműködés összefüggései; az ima vagy meditáció kimutatható immunerősítő hatásáról a fehérvérsejtek (limfociták) számának emelkedése révén.
Hangsúlyozta a hittel élő ember erkölcsi kötelességét az egészség megőrzésében.
Szembenézésére kényszerítő, változást célzó októberi egyházközségi délutánt tölthettünk el együtt a hiteles, informatív előadás jóvoltából.

Köszönjük Főorvos Úr!

Javaslom, mi többiek, a hallgatók pedig versenyezzünk a hallottak megvalósításban, felidézve a régi szlogent: Törődjön többet egészségével!


Gyuricza Ágnes írása









--------------------------------------------------------------------------------------------------------


Egyházközségi délután dr. Szabó-Tóth Kingával







A szeptemberben újraindult egyházközségi délutánok első vendége dr. Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem szociológusa volt. Előadásának és diasorának a „Bizonytalan társadalom. Bizonytalan családok.” címet adta.

Tóth István atya bevezetőjében ismertette a patriarchális családmodell hét jellemzőjét (gazdasági egység, státuszegység, gondoskodási egység, szabadidős, nevelési, reprodukciós és vallási egység), majd feltette a kérdést, mennyiben változott ez meg a 21. századra.
Az előadó a hallgatóság személyes érintettségét hangsúlyozta, mivel származási családja vagy nemző családja révén mindenki valamilyen család része, és a változásokat a saját bőrén tapasztalja.

A változásokat a világ, a gazdasági folyamatok, a társadalmi és politikai átalakulások, a piacgazdaság és a fogyasztói társadalom kialakulása indukálta.
A 20. század végi és a 21. századi Magyarországról az Ady-féle „minden egész eltörött” szimbólummal beszélt. Boldogtalan ország vagyunk, szeretünk panaszkodni és sírva vigadni, igen erős bennünk a lemaradás érzés, individualista a szemléletmódunk, nincsenek közös céljaink, függünk a technikai eszközöktől, erős fogyasztói értékrenddel rendelkezünk. Szinte látleletet kaptunk jelen bajainkról, ebbe a helyzetjelentésbe illesztette be a család válságjelenségeit. Felsorolta, hogy nem jó minőségűek a férfi-nő kapcsolatok, nem tudunk boldogok lenni a családunkban, kevés gyermek születik, szerepbizonytalanságban élünk, a női és a férfi szerepek átalakultak, kitolódott a fiatalok önálló életkezdése.

Ismertetett néhány lehetséges modellt a változások kezelésére, beszélt az éltető kapcsolatokról, a finn női összefogásról a férfiak megmentése érdekében, felvázolta a jó kapcsolatok sajátosságait, a modern családra jellemző „szabadság és felelősség” értelmezését.
Azonban szomorúan kell megállapítanunk, hogy míg a látlelet részletező, sok szempontú és rendszerszintű, a megoldási lehetőségek egyelőre csak az egyén szintjén értelmezhetők.
A hozzászólásokból kirajzolódott, hogy a jelenlevők értik és saját családjukban érzik a változások lényegét. Hiszen átalakult a tekintélystruktúra, ez összefügg a kommunikációs struktúra változásával. Ennek látható jelei a tekintély és a tisztelet kifejezésének vagy ki nem fejezésének új formái. Tehát a feladatunk a változásokhoz való alkalmazkodás és az együttműködés új formáinak kialakítása, megtanulása és működtetése generációkon át, generációk között, férfiak és nők között, családon belül és kívül.

Gyuricza Judit írása



--------------------------------------------------------------------------------------------------------


Egyházközségi délután Viszóczky Ilona etnográfussal





Karácsony, vízkereszt, farsang, nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, húsvét: a szakrális év szakaszaival, ünnepeivel kezdődött 2017. március 26-án az egyházközségi délután előadása. A szakrális év mellé Viszóczky Ilona mellérendelte a termelési év szakaszait is, hiszen a hagyományos paraszti kultúrában, a néprajztudomány tulajdonképpeni tárgyában ez a kettő szerves egészet alkot. Előadása azt a címet kapta, hogy "Fényes húsvéti örömünk - a húsvéti hit a népszokásainkban".

Térben és időben távolról indított, Grünewald Isenheimi szárnyasoltárának képeivel, majd két Bach-zenedarabbal igazolta a fentebbi állítást. Láthattuk, hogy a magaskultúra és a népi kultúra hogyan tud találkozni a legnagyobb művészek egyes alkotásaiban. Bevezetőjében felvázolta, hogy a paraszti kultúrában a munka és az ünnepek ciklikus rendje hogyan alkotott szerves egységet.

Így tért rá a húsvéti ünnepkörre, amit a ciklikusság jegyében a nagyböjt népi hagyományaival indított. Volt szó a szórakozási alkalmak megszűnéséről, a nagyböjti étrendről. Felidézte a mára már csak irodalomból vagy szájhagyományból ismert böjti étkeket, a korpaciberét, a susinkalevest, a szárított gombából készült leveseket, beszélt az edények speciális használatáról. Szólt az egyes vidékek nagyböjti viseletéről, a templomban a lányok-asszonyok sötét színeket, szinte félgyászt hordtak a katolikus falvakban. Majd megismertette a hallgatóságot a nagyheti szokásokkal, a házi és ház körüli teendők rendjével. Megtudhattuk, hogy a ház kimeszelése, az udvar, az istállók kitakarítása, a kiskert rendbetétele kötelező előfeltétele volt a húsvét eljövetelének. Érdekességként megemlítette a zöldcsütörtöki étrendet, sóska, spenót, csalán járt az embereknek, friss zöld a kiskacsáknak. Beszélt a nagypénteki szigorú böjtről és munkatilalomról.

A húsvétról szólva a feltámadási mise utáni ételszentelésről, az szentelt ételekről, a húsvéti étkezés szakrális jellegéről, az ételekhez kapcsolódó rituálékról bizonyította be, hogy a Krisztus előtti mágikus cselekvések továbbélésének lehetünk tanúi ma is. Bemutatott néhány jól ismert húsvéthétfői hagyományt, a locsolkodás, köszöntés, tojásfestés szokását. Itt elgondolkodhattunk azon, hogy a szekularizált, mediatizált 21. századi világunkban van-e feladatunk a népi és keresztény hagyományok továbbvitelében, vagy rábízzuk ezeket az óvodákra, iskolákra, hagyományőrző együttesekre. A jelenlevők megszólalásaikban a továbbéltetés mellett foglaltak állást.

Végezetül bemutatott néhányat a húsvéti textilneműkből, abroszokból szentelőkendőkből, kosárkendőkből. Az előadást az Ómagyar Mária-siralommal és egy fedémesi húsvéti népénekkel zárta, így teremtett egységet a magaskultúránk, a katolikus hitünk és a paraszti hagyományaink között.

Gyuricza Judit írása












--------------------------------------------------------------------------------------------------------





Dr. TÖRÖK László atya versei (klikk)


--------------------------------------------------------------------------------------------------------


Oldal:       >>