szombat 05 január 2019

Írta: FKATI - szombat 05 január 2019 - 07:40:00 |

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Szeretettel köszöntöm, a Miskolc-Martinkertvárosi
Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia honlapján!


Oldallagosan ellátott plébániák: Görömböly, Szirma, Filia:Kistokaj

Tekintsen be plébániánk életébe! Ajánljuk a honlap aktualitással foglalkozó részét, melyben nemcsak a szentmisék rendjét, hirdetéseket találja meg a kedves olvasó, hanem a plébániai közösségi életéről, eseményeiről is hírt adunk. Szolgáljon honlapunk arra is, hogy mindennapjaink forgatagában örömmel tudatosítsuk hovatartozásunkat és megvalósulhasson köztünk amit Jézus imában kért: "Legyetek mindnyájan egyek!"
(Jn 17, 21)

Minden kedves látogatónak tartalmas időtöltést kívánok!


Tóth István
plébános

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


JANUÁR 13. VASÁRNAP – URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE


EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből

Amikor Jézus megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.

Abban az időben:
A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: ,,Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni.

Ekkor történt, hogy amikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is hallatszott az égből: ,,Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.''


Lectio Divina ........



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Ökumenikus Imahét 2019. január 20 -27.
(anyaga itt letölthető)

Az imahét anyagát az indonéz keresztények állították össze, amelynek a központi igéje így hangzik:
„Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…”(MTörv/5Móz 16,18-20)


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



JANUÁR 6. VASÁRNAP – URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT


Advent idején az Egyház mindennapi fohásza: "Marana tha! Jöjj, Urunk, Jézus"! Karácsony vasárnapjának Introitusában pedig az Izrael Istenére várakozó ember bizonyosságát énekeltük: "mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek" (Zsolt 25,3). Urunk megjelenésének ünnepén az egyház a várakozás beteljesedésére mutat rá: az Eljövendő ecce advenit, Íme eljött az Uralkodó, az Úr (Vízkereszti Introitus).

Epifániát ünneplünk, megjelenést. Arról a kinyilatkoztatásról van szó, melyet a Szentleckében olvasunk: "Kinyilatkoztatásból megismertem Krisztus misztériumát" (Ef 3,3).

"Akik nem bizalmatlanok iránta, kinyilvánítja magát" (Bölcs 1,2): én vagyok az Élet Kenyere és az Élet Itala. Jelt ad magáról, vizet fakaszt a sziklából. Kinyilatkoztatja magát a megtestesülésben, majd kereszthalálában és föltámadásában. Isten misztériumának kinyilatkoztatása a minden népre kiáradó üdvösség titka.

A bölcsek is útra keltek az újszülött királyt megkeresni. Csillagot láttak, amely vezeti őket az újszülött megismeréséhez és Isten dicsősége megjelenésének felismeréséhez Betlehem szegénységében. A Király, kié a föld minden hatalma, megjelent kinyilatkoztatni valódi hatalmát: szabadító hatalmát. Ő Jézus. A név jelentése: az Úr az üdvösség, a szabadítás. Szabadságunk az Isten tekintetével való találkozásból adatik: "ragyogtasd/világosítsd meg arcodat, és meg leszünk szabadítva" (Zsolt 80,20).

Krisztust követőként az Istenre mutató jelet hivatottak vagyunk megőrizni. A kövess engem hívásra adott válasz, az Exodus, a ráhagyatkozó bizalmat jelzi. Az Exodus: Isten visszavonhatatlan, rendíthetetlen hűségének megtapasztalása,…”Fölötted ott ragyog az Úr: a halhatatlanság Fényének (prefáció) égre emelt tekintettel való követése vezet el bennünket Isten arcának szemlélésére.

Ez a szemlélődés megadja a hit és az öröm ajándékát, és képessé tesz az útirány megváltoztatására, a gonosz Heródessel való együttműködés megtagadására. A fölöttünk járó fényesség ragyogása felemel a sötétség homályából, mutatja a minden népet egybegyűjtő országba vezető utat.

„Ha hiányzik ez az égre szögezett tekintetünk, az Isten felé való fordulásunk, akkor a munka öncélú szenvedéllyé válik, a politika önző hatalomkereséssé züllik, a művészet csak a "valót" mutatja vagy torzítja és nem "annak égi mását", a zene kábítószerré fajul és már nem a Lét titokzatos hangja” (Nemeshegyi Péter SJ).

"Felragyogott Isten dicsősége": hogy elvezessen a vele való találkozásra, és hogy meglássuk, kicsoda Jézus, akiben maga a Mindenható hajolt közel hozzánk. Ez a látás teszi lehetővé, hogy a valóságot továbbá ne fekete-fehéren lássuk, hanem felfedezzük annak sokszínűségét, és Isten más-más arcát.

A Megtestesült Kegyelem megjelenésében fölismerhetjük megajándékozottságunkat és kinyithatjuk kincsesládáinkat, átadván belőle ami a legdrágább: az önkiüresítés adományát. A szabadság, a bizalom, a ráhagyatkozás, életünknek az Istenre való rábízása az Isten felé fordulás gyümölcsei. Nem bízhatjuk magunkat papírlapokra és hagyományokra, csak az eleven és mindig éltető és megújító Lélek vezetésére.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Királyok imádása. Részlet a lunkai görögkeleti templom ikonosztázáról


A földön megjelent az Úr és földi testbe öltözött

Látták fényét a Mágusok
S hozzák keletnek kincseit,
Leborulván ajánlanak
Tömjént, mirhát és aranyat.
Királyt jelent a kincsarany,

Istennek szól a szábai
Tömjénnek fűszerillata,
A mirhapor sírról beszél.
Dicsőség teneked, Urunk,
Ki megjelentél e napon;
Atyának s Szentléleknek is,
Most és örök időkön át.

Aurelius Prudentius Clemens: Vízkereszti himnusz - Részlet
Fordította: Sík Sándor


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Babits Mihály: Csillag után

Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok.
körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemből,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
ígéretes csillagot.
Ó ha most mindent itt hagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton -
olyan mindegy, hogy hogyan!
Aranyat, tömjént és mirrhát
vinnék, vinnék boldogan.
Mennék száz országon át, míg
utamat szelné a vám.
"Aranyat tilos kivinni!"
szólna ott a vámos rám.
"Tömjéned meg, ami csak van,
az mind kell, az itteni
hazai hatalmak fényét
méltón dicsőíteni."
Százszor megállítanának -
örülnék, ha átcsúszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék,
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett, hogy bölcsőd köré
szórjak tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirrhámmal
keserű szagú mirrhámmal
kenném véres lábadat.



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


JANUÁR 1. KEDD – SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA (Újév)

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 2,16-21




Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta, ezért az év első napján az egész esztendőt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.

Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását mindig érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét.
Mária feltételek nélkül elfogadta Isten kegyelmét. Példáját követve növekedjék bennem Krisztus, hogy életem az ő élete legyen, és szeretete rajtam keresztül másokra is kiáradjon.

Szent Pál apostol…
Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében (1,3-4) szintén szól Szűz Mária istenanyaságáról. Azt mondja, hogy az Isten Fia „test” szerint Dávid nemzetségéből született, ti. Szűz Mária által, aki Dávid nemzetségéből származott. Más szóval: Szűz Mária istenanyasága révén származott a Messiás Dávid nemzetségéből.
Szent Pál a galatákhoz írt levelében (4,4) még erőteljesebben fejezi ki Szűz Mária istenanyaságát: „De mikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, ki asszonytól született.” (S ez az asszony Szűz Mária volt, aki valóban anyja volt az Isten fiának.) Szent Pál Isten Fián a szó szoros értelmében a Szentháromság második személyét, az Igét érti, félreérthetetlenül kifejezi Szűz Mária istenanyaságát.
A Szentírás Szűz Mária istenanyaságát közvetve is kifejezi. A Szentírás nyolc alkalommal mondja Máriát Jézus anyjának. Másrészt ugyanazt a Jézust Isten fiának hirdeti. A következtetés tehát világos: Szűz Mária valóban az Isten anyja.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ÉVVÉGI HÁLAADÁS


I. HÁLAADÁS
Mennyei Atyánk, az elmúlt esztendőben gondviselésed éltetett bennünket. Kegyelmed vezetett az üdvösség útján, megadtad életünk minden testi, lelki ajándékát. Köszönet tölti el mindezekért szívünket és arra késztet, hogy az évnek ezen az utolsó estéjén hálát adjunk szent Fölségednek. – Fogadd el hálaadásunkat!

Hála Néked, Urunk, hogy megadtad az életet és megőriztél minket, katolikus keresztény hitben. Köszönjük Neked Urunk!
Fogadd el hálaadásunkat!

Hála Néked, Urunk, hogy az elmúlt esztendőben megtartottál minket békességben, és testi-lelki egészségben. Köszönjük Neked Urunk!
Fogadd el hálaadásunkat!

Hála Néked, Urunk, hogy atyai jóságod vigyázott szeretteinkre és otthonunkra. Köszönjük Neked Urunk!
Fogadd el hálaadásunkat!

Hála Néked, Urunk, hogy erőt adtál a mindennapi munkához és a küzdelemhez. Köszönjük Neked Urunk!
Fogadd el hálaadásunkat!

Hála Néked, Urunk, hogy amikor szorongatás ért, erőnkön felül nem próbáltál meg minket. Köszönjük Neked Urunk!
Fogadd el hálaadásunkat!

II. ENGESZTELÉS
Mindenható Örök Isten, hálaadásunk óráján őszinte bűnbánattal és engesztelő szívvel állunk eléd. Fáj a sok hűtlenség, mulasztás, lanyhaság, amelyekkel az elmúlt esztendőben megbántottunk. Töröld el vétkeinket az ártatlan Bárány vérével, amely a kereszt oltárán kiömlött minden emberért. – Légy irgalmas hozzánk!

Bocsásd meg, Urunk, bűneinket, amelyeket az elmúlt esztendőben gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk. Könyörülj rajtunk!
Légy irgalmas hozzánk!

Bocsásd meg, Urunk, vétkeinket, amelyeket az elmúlt évben önmagunk és családjaink földi és örök boldogulása ellen elkövettünk. Könyörülj rajtunk!
Légy irgalmas hozzánk!

Bocsásd meg, Urunk, bűneinket, amelyekkel embertársaink, magyar hazánk és egyházunk java ellen vétettünk. Könyörülj rajtunk!
Légy irgalmas hozzánk!

Irgalmazz, Urunk, hívő népednek és minden embernek! Bűnbánatunk láttán adj megbocsátást és békességet. Könyörülj rajtunk!
Légy irgalmas hozzánk!

Minden testvérünknek, akik az elmúlt évben hozzád tértek, add meg bűneik bocsánatát és az örök életet. Könyörülj rajtuk!
Légy irgalmas hozzájuk!

III. KÉRÉS
Mindenható Isten , mennyei Atyánk, Tebenned bízva, hálatelt és bűnbánó lélekkel kérjük áldásodat az új esztendőre. Te ismered gyarlóságunkat és Te tudod, hogy segítséged nélkül hiábavaló minden törekvésünk. Kegyelmed erősítsen minket, hogy az új esztendőben teljesíteni tudjuk szent akaratodat.

Add, Urunk, hogy az új esztendő folyamán gyarapodjék bennünk a hit, a remény és a szeretet. Hallgass meg, Urunk!
Kérünk, Téged hallgass meg minket!

Adj, Urunk, Egyházadnak, minden nemzetnek és magyar hazánknak békét és rendet. Hallgass meg, Urunk!
Kérünk, Téged hallgass meg minket!

Add meg, Urunk, a szükséges földi javakat és add, hogy azokat boldogulásunkra, és üdvösségünkre okosan használjuk fel. Hallgass meg, Urunk!
Kérünk, Téged hallgass meg minket!

Add, Urunk, oltalmadat a kísértésekben és a küzdelmekben! Ments meg minket minden testi-lelki bajtól. Hallgass meg, Urunk!
Kérünk, Téged hallgass meg minket!

Adj, Urunk, állhatatosságot a megpróbáltatásban és kegyelmed erejét keresztjeink hordozásához. Hallgass meg, Urunk!
Kérünk, Téged hallgass meg minket!

Jóságos Istenünk, még néhány óra és véget ér ez az esztendő minden örömével és bánatával. Szent Fiad oltárához jöttünk újév előestéjén. Felajánljuk áldozati adományainkat. – Kérünk fogadj el minket, lelkünket, testünket, múltunkat és jövőnket, egész életünket. – Te alakítsd mindnyájunk sorsát az új esztendőben szent Neved dicsőségére, minden ember javára és üdvösségére. Tégy minket igaz gyermekeiddé. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön-örökké. ÁMEN.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


DECEMBER 30. A SZENT CSALÁD: JÉZUS, MÁRIA ÉS JÓZSEF




Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind elcsodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: Gyerekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged. Ő azt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem? Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mindig megőrizte szívében. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek között. Lk 2,41-52

hogy ott keressék… S te hol keresnéd Jézust? Az úti társaságban? A rokonok és ismerősök között? A tanítók közt? A templomban? Szülei mindezeket a lehetőségeket megfontolták. A kézzelfogható, leginkább valószínű feltételezéssel kezdték: a karavánban, a többi zarándok társaságában tűnt ésszerűnek keresni. Akkoriban még nem tombolt az individualizmus,é s a mikro család sem volt társadalmi minta, így a keresés először nem célirányos, valahol az útitársak között lesz megtalálható. Ma is jó tudni, hogy Jézus úton van velünk. Néha azonban Atyja házában kell keresnünk. Jézus szüleinek ez még új tapasztalat volt. Rég feledésbe merült az angyali üdvüzlet, Simeon éneke és Anna próféciája: a gyerek olyan volt, mint a többi.
A zsidóknál a fiú tizenhárom évesen lesz a közösség tagja, felnőtt. Ez a Bar Micva. Jézus koraérett lett volna? Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a leírt esemény Jézus Bar Micvája volt. Ettől kezdve a zsidó fiatal felolvashatta a Tórát a Közösségben. Jézus azonban nem érte be ennyivel. Kérdezett. Ugye, különös, hogy Szent Lukács ezután kiemeli okossága mellett feleleteit is. A kérdezőből a párbeszéd során válaszoló lett, egyenrangú vitapartner. Vagy talán több. Ez a gyerek tudott valamit, amit a felnőttek nem, sőt a tanítók sem.

A mai ember nem kérdez, mindenre kész feleletei vannak. Jó lenne elvegyülni a tanítók közé, és meghallgatni, mit mond a Gyermek.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Fráter kórus karácsonyi koncertje a martinkertvárosban...


Templomunkban évről-évre megrendezésre kerül a már hagyományos karácsonyi zenés est a „Menjünk mi is Betlehembe.”

Az idei év meghívott vendége a Fráter kórus volt. A koncert kezdetére az ünnepi fényekbe öltözött templom megtelt az érdeklődőkkel.

Tóth István plébános köszöntötte Regős Zsolt karnagyot a kórus tagjait és az egybegyűlteket. Köszöntőjében elmondta, hogy talán nincs a világon még egy olyan esemény, ami több művészt ihletett volna, mint karácsony szentséges éjszakája, és Jézus a művészetek és az ének útján is közeledik az emberhez.

A közel egy órás koncerten elhangzottak a hagyományos és modern feldolgozású karácsonyi dalok, pl. a Kisjézus aranyalma, Fel nagy örömre, Irving Berlin White Christmas című dalát is megszólaltatta a kórus magyar nyelven, és hallhattuk a Fráter indulót.

A fiatalok énekükkel, jókedvükkel, kápráztatták el a közönséget, Regős tanát úr pedig zenetörténeti ismereteivel, szellemes gondolataival egészítette ki a műsort.

Záró gondolataiban plébános atya megjegyezte, hogy az ének és a zene segítségével, meg is érkeztünk Betlehembe…..

Megköszönve a kórus tagjainak az előadást, az idei estet Babits Mihály: A második ének című versének soraival zárta:

Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.

Köszönet a zenei élményért!
Firtkóné Kati


Képek a koncertről....


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


December 26. SZERDA - SZENT ISTVÁN ELSŐ VÉRTANÚ ÜNNEPE


Jézus születését az egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli, karácsony másnapján azonban a liturgia fehér színe pirosra változik: a vér és a szenvedés színére. Az első keresztény vértanúra emlékezünk ezen a napon.
István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek.
A hét diakónus közül Lukács kiemeli Istvánt, aki „hittel és Szentlélekkel eltelt férfi” volt.
„Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és asiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni.”
István minden égi ajándékot a szolgálatra kapott, a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, „diakónus” volt.
A vádlott védőbeszéde súlyos vádként hullott a vádlókra, amit azok meg is értettek, és István kimondta az ítéletet: „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint ott áll az Isten jobbján!”
Az első vértanút megkövezték, és halálával megpecsételte bátor tanúságtételét.
Halála előtt így kiáltott:
„Úr Jézus, vedd magadhoz a lelkemet!”


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


December 25. KEDD - URUNK SZÜLETÉSE (KARÁCSONY)


Isten Fia, Jézus Krisztus földi születésének ünnepnapja. Az ünnep tárgya a megtestestült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak az ember fia, egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. Születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék az üdvözítő Jézus. A karácsony misztériuma tehát hármas születés: az öröktől való, a földi (történeti) és a kegyelmi (a hívők lelkében való) születés.

Az üdvtörténetben Jézus születésének fókusz és tengely jellege van: az előtte történtek rá irányulnak, az utána történtek belőle következnek, és az emberi történelem Jézusért van. E születés történetisége komolyan nem vonható kétségbe, időpontja az egész földkerekségen ált. elfogadott időszámítás kezdőpontja (éra): ehhez viszonyítva számítjuk a történelem eseményeit Krisztus előtt (rövidítve: Kr. e.), és azóta: Krisztus után (Kr. u.).

Az Ószövetség prófétáinak jövendölései, a messiási jövendölések e születésről szóltak, legfontosabb az Izajás könyve 7,14 (vö. Teremtés könyve 49,9; Számok könyve 24,17,;Izajás könyve 9,1-6 és 11,1-5; Mikeás jövendölése 5,1; Jeremiás könyve 23,5; Ezdrás könyve 17,22; 34,23; Zakariás jövendölése 9,9; A zsoltárok könyve 2; 72; 110).Az Evangélium Máté szerint 1,18-25 és főként az Evangélium Lukács szerint 2,1-20 a gyermekségtörténetben részletesen elmondják Jézus születését (vö. népszámlálás, Betlehem, pásztorok imádása). Jézus megalázkodása e születéssel kezdődött.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre!

Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!

Karácsony ünnepe szolgáljon lelki ébredésére és megújulására, hogy mindenki hallja meg szívében, lelkében:„Fel nagy örömre!” és legyen valósággá ez az öröm karácsony szent ünnepén, és az újesztendőben, és egész életében!


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


KARÁCSONY VIGÍLIA MISE




Éjféli szentmise “Csendes éj, szentséges éj!” – csendül fel az ének. A sötétségben csodálatos fény támadt: királyi Gyermek született. Csendben jön el hozzánk a Béke Fejedelme. Édesanyja jászolba fekteti. Kisgyermek, de az ő vállára …

Karácsonyeste a templomokban sok vers, ének hangzik el, kis előadásokat mutatnak be gyerekek, lelkes fiatalok. Az idők folyamán sok művészt ihletett meg a karácsonyi esemény – költők, zenészek versengenek, hogy ki tudja jobban megragadni ennek az ünnepnek a tartalmát, szépségét. Születtek is szebbnél szebb versek, zeneművek és festmények, melyek értékesek a maguk nemében, mégis szerények, halvány visszfényei a valóságnak. Ma már a beteljesedett valóságot ünnepeljük, amelyről Izaiás próféta még csak jövendölt: „Meglátják majd a népek igazságodat és a királyok dicsőségedet.”

Szent Máté evangélista már ezt írhatta „ Íme a Szűz fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti Velünk az Isten.” Ez Isten szeretetének a legnagyobb jele, hogy v e l ü n k van. – Értünk kiszolgáltatottá, tehetetlenné lett – kisgyerekként jelent meg a hatalmas és erősörök Isten. Ez a mai estének az öröm üzenete - örömhír – az evangélium.

Karácsony! De vajon ki fogadhatja be ezt az örömet, ezt az üzenetet? Csakis olyan lelkek, mint a Szűzanya, szent József, betlehemi istálló első látogatói a pásztorok. Csak olyan lelkek képesek befogadni Istent, akiknek az életükben van hely számára, kik eléggé egyszerűek, készségesek és üresek ahhoz, hogy Isten betöltse őket.

Minden évben megcsodáljuk ezeket az egyszerű lelkeket. Mennyire követendő a pásztorok magatartása, akik az angyalok híradására nem haboznak, hanem elindulnak rögtön megkeresni az isteni kisdedet, hogy ajándékokat vigyenek neki. És íme valójában ők maguk kapták a legnagyobb ajándékot láthatták az Üdvözítőt. Utána eltűnnek, még a nevüket sem jegyezte fel az evangélium, többet nem tudunk róluk, de a magatartásuk példa értékű.

Az éjféli szentmisében mi is elzarándokolunk az isteni kisded jászlához, a találkozás pedig ugyan olyan valóságos, mint a pásztoroké volt. Ők is csak a hit szemével láthatták meg Isten Fiát a gőgicsélő újszülöttben. Mi is csak a hitünkben láthatjuk meg a szentostyában közénk szálló Üdvözítőt.

Karácsonykor mindenki úgy találja, hogy valamivel több benne és körülötte a lelkesedés, egy kicsit erősebbnek érzi magát a jóért folytatott küzdelemben. A karácsonyi áldozás, az Üdvözítővel való valós találkozás ezt a mustárnyi jóságot akarja megnöveszteni, izmosítani bennünk.

Hozzuk el, tehát bensőnk ajándékait, jó elhatározásainkat és készségünket erre a szentmisére és biztosak lehetünk, hogy nem fogunk üres kézzel térni haza. Hazatérve pedig összeadódik a szíveinkben kigyúlt sok kicsi láng, így melegebbek, fényesebbek lesznek a családi otthonok. Kisimultabbak lesznek az emberi arcok. Segítőkészebbek lesznek a kitárt kezek. Ajándékozóbbak a felmelegedett szívek, mert a kisded Jézus békét és örömet akar hozni minden őt befogadó tiszta léleknek, amelynek címzettje és munkatársa kell, hogy legyél te is, karácsonykor és az év minden napján.

IMA: Urunk, Jézus! Te mindennap, minden pillanatban jössz hozzánk. Szívünk ajtaján kopogtatsz, szeretnél belépni életünkbe. Én mégis sokszor észre sem veszem érkezésed, nem hallom hangodat, nem ismerem meg arcodat. Megfeledkezem arról, hogy szegény, rászoruló, szerencsétlen emberek alakjában érkezel. Taníts engem a türelmes, reményteli, örvendező várakozásra. Taníts arra, hogy úgy várjalak, ahogyan a kismamák várják gyermekük születésének pillanatát. Érintsd meg szívemet! Töltsd be vágyakozásom! Tedd boldoggá az életem jöveteleddel!


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Karl Rahner: Szentséges éj

Ezt az éjszakát csak költői hangulatban lehet ünnepelni. Ez a csöndesség mindent kiengesztel. Ez a titokkal teljes éjszaka nem hoz csalódást számunkra, mint más éjszaka, mely csalfa romantika csupán, mely lezárja a nappal utolsó vidám perceit. Más éjszaka csak üres sötétség, benne minden közömbös, mert minden egyformán érvényes. Az éjszaka ugyanis önmagában üres sötétség csupán.

A mi éjszakánk értelmet kap karácsony fényétől, mert akkor született a Gyermek, az Atya Igéje, aki felül áll téren és id8n. Ő az éjszakák és nappalok értelme. Sorsából tanultuk meg, hogy van értelme életünknek, és a fényes nappal után nem a kilátástalan este következik. Ez a szent éj az igazi nappal ígérete, mely megmutatja, hogy a fény átragyog a homályon.

Az üdvösség története - ahogyan a kereszténység vallja - nem a természet eseményeinek a magyarázata, hanem maga a történelem, mert a látható világ a megváltás rendjébe tartozik. Az Atya Igéje a világba jött, és Lelkének ereje hatja át azt.

Ebben az éjszakában minden sötétség megváltást nyert és megszentelődött. Nincs többé kilátástalan sötétség ezen a világon. Ez a világ az örök fény ölén pihen. Nincs többé szem, amely az örök világosság reménye nélkül csukódnék le, naplemente, amely ne hozna újra kezdetet. A földi nappalok alkonya - a hivő ember számára - az est nélküli nap boldog ígérete. A jövőt várjuk hitünk reményében. Dicsérjük az éjszakát, hiszen tudjuk, azt is a Mindenható alkotta, aki arra tanít minket, hogy szemünk az örök fényre tekintsen, és fülünk hallja meg az éneket, mely betölti szívünket.

Így látva a karácsonyi éjszakát, józanul vigyázzunk magunkra, mert tudjuk, hogy Isten a mi éjszakánkba is eljött, és egykor az örök nap miránk is felvirrad. Karácsony számunkra annak a napnak a kezdete, amelyben nincs többé naplemente. Maga Krisztus tette a legszentebbé ezt az éjszakát. Azóta, ha a sötétségbe tekintünk, tudjuk, hogy az nem végleges. A hivő ember ezért néz bátran elébe az éjszakának és vállalja, amit Isten nyújt neki, mert tudja, hogy Isten ott is jelen van.

Nyugodtan virrasztunk az éjszakában, ahogyan a pásztorok vigyáztak a nyájra. Csöndesen teljesítjük mindennapi kötelességünket még a kilátástalan helyzetekben is, mert csak így halljuk meg az éjben a fény örömhírét. És akkor már nincs többé éjszaka, mert a sötétség a karácsony mondanivalójában értelmet nyert. Ezért szabad nekünk méltóan megünnepelnünk karácsonyt és dicsérnünk a csöndes és szentséges éjt.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------












----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


NOVEMBER 25. VASÁRNAP – KRISZTUS, A MINDENSÉG KIRÁLYA






Az egyházi év utolsó vasárnapján amikor énekeljük az 1938-as magyar Eucharisztikus Kongresszus himnuszát megvalljuk, hogy: „Krisztus kenyér s bor színében, Úr s Király a föld felett, s forrassz eggyé, békességben minden népet, nemzetet.”

Tekintsük kiváltságnak azt, hogy a keresztségünk révén Krisztus király országának polgárai és örökösei lettünk és boldog örömmel tegyünk hitvallást Jézus Krisztus országa mellett, amikor a Hiszekegyben azt imádkozzunk: „ott ül az Atyának jobbján – és országának nem lesz vége.”

Jézus, akit a világ általában Megváltónak ismer, aki szelídnek és alázatos szívűnek mondta magát – egy személyben Király is! Mivel Ő ugyanolyan mértékben Király, mint amennyire Megváltó, Pilátus előtt elismerte: „Igen, én király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról.“(Jn 18,37) de nyomatékosan azt is kijelentette: “Az én országom nem ebből a világból való“ (Jn 18,34).

Elmondhatjuk, hogy ránk maradt Krisztus király programbeszéde, a Hegyi beszéd (Mt 5, 6-7) és azt is, hogy az Ő trónusa a hegy volt. A hegyi beszédet követő fejezetekben lépésről lépésre olvashatunk Jézus királyi hatalmáról. A betegek, a leprások és a vakok hiába mentek volna Heródeshez, Pilátushoz, vagy a főpapokhoz. Azoknak nem volt hatalmuk a betegségek felett. Krisztus királynak azonban volt és hatalmát legjobban akkor mutatta meg, amikor feltámasztotta Lázárt és ezzel megmutatta, hogy Ő az ember legnagyobb ellenségének, a halálnak is ura.

A Jézust követő népsokaság felismerte azt is, hogy Krisztus az ő királyi hatalmát mindig az emberek javára gyakorolta. Megbizonyosodtak a felől is, hogy királyuk szelíd és alázatos, mert amíg alattvalókként a királyokhoz és uralkodókhoz csak hivatalos úton-módon juthattak el, addig Jézushoz mindig, mert bizonyára bíztatta is őket: Jöjjetek hozzám bátran, mindenki jöhet közvetítő és előzetes bejelentés nélkül!

Bárcsak ma is minden ember felismerné, hogy érdemes Krisztushoz, a Királyhoz mennie. Bárcsak ma mindnyájan hitünkkel és szívünk hódolatával meglátogatnánk Krisztust, a mi királyunkat és bárcsak tudatosítanánk, hogy ha nem hódolunk neki, Ő nem zavarja életünk folyamát, de ha hozzá megyünk, megnyugtat minket, és kegyelmével magához emel, hogy mi is ott legyünk, ahol ő van: az Atyánál, az Ő királyi uralmában.

Ne veszítsük szem elől Szent Péter figyelmeztetését sem: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul választott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára“(1 Pt 1, 9). Igaz, hogy székesegyházaink és templomaink kapuiban nem egyszer nagyon szép, felséges Krisztusábrázolásokkal találkozunk, nekünk mégis tudnunk kell, hogy ezeknél a legegyszerűbb feszület is jobban leleplezi Krisztus királyi felségét.

Hosszú és mély összeszedettségre van szükség, mivel még a művészet is igen gyakran a szellem tekintetét olyan evilági és teljesen külsőséges felség felé irányítja, ahol győzedelmeskedik a lényegtelen. Istenben, minden bensőséges, minden lényeges. Jézus Krisztus minden vagyon és a tudomány minden külső vívmánya nélkül a maga szentségi rendjében fenséges. Nem talált fel semmit, nem uralkodott; de alázatos volt, türelmes, szent Istennek, rettenetes a démonoknak, minden bűn nélkül...“ Ma, Krisztus Király ünnepén, amikor felcsendül a: „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!“, akkor mi is úgy köszöntsük Őt az Egyházzal, mint virágvasárnapon a jeruzsálemi tömegek tették. Boldog örömmel menjünk eléje, mert mindig velünk van a liturgiában, emberközelben van az Egyházban, velünk járja életutunkat, eligazítást nyújt, és ha életünk során bonyolult útkereszteződésekhez érünk, Ő lesz útjelzőnk az örökkévalóság felé a III. évezredben is. Elmélkedésünket zárjuk Sík Sándor egyik versének ismert imádságos soraival:


Öleld magadhoz ezt az őrült századot:

A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben.
S a rothadás csíráztató setét ölén. Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él. Ámen.



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Figyeljünk a következőkre és értékesebbek lesznek napjaink!

1. Imádkozzunk!

Reggel, amikor felébredünk, köszöntsük Jézust!

"Uram, köszönöm, hogy jelen vagy, velem vagy és új napot adtál nekem! Köszönöm a Te szeretetedet"
"Uram, a Te kezedbe teszem a mai napomat! Kérlek, küld el számomra a Szentlelket, hogy Rád tudjak figyelni mindenben, amit teszek."

...és indulhat a nap


A fenti pár mondat csak egy minta. Alakítsuk ki a saját fohászunkat, amivel Isten jelenlétébe és gondviselésébe helyezhetjük magunkat!
Ha ezt tudatosan tesszük, hetek, hónapok múltán sokkal tartalmasabban fogjuk kezdeni a napunkat!

"Az imádság nem más mint az Istennel való egység. Amikor a szív tiszta és az Úrral egyesült akkor megerősödik és megtelik frissességgel; csodálatos fénye elkápráztat."
Vianney Szent János

2. Dicsérjünk!


Mondjuk el - amikor csak tehetjük - családtagjainknak, barátainknak, ismerőseinknek, munkatársainknak, mennyire nagyra becsüljük, tiszteljük, szeretjük őket. Indokoljuk is meg!

Nem ismerek senkit, aki azért szomorkodott volna, mert valaki valamiért megdicsérte vagy elmondta neki, hogy szereti. Fordítva viszont igen! Sokkal jobb, ha meg is indokoljuk, hogy miért szeretjük, tiszteljük. Váljon mindennapi szokásává, hogy legalább egy embernek kifejezi szóban is a szeretetét, megbecsülését! Ne fukarkodjunk a dicsérettel!


"Beszélve tanulsz meg beszélni, tanulva tanulni, szaladva szaladni, dolgozva dolgozni, és csak szeretve tanulsz meg szeretni. Mindenki, aki más módon tanul, megtéveszti magát."
Szalézi Szent Ferenc

3, Legyünk áldozatkészek!

Nagyon fontos, hogy hozzunk napi áldozatokat magunkért vagy másokért, amit felajánlunk az Úrnak. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Kapcsolja ki a tévét gyakrabban és beszélgessünk. Hazafelé a buszról szálljunk le 1-2 megállóval előbb és sétáljunk, közben imádkozhatunk is.


"Nincs helye az önzésnek és nincs helye a félelemnek!
Ne félj akkor, amikor a szeretet követel.
Ne félj akkor, amikor a szeretet kér áldozatot."
Szent II. János Pál pápa



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Így válhatsz tűzzé, így adhatsz meleget környezetedben



Képzeljen el egy földre rajzolt kört.
A kör a világ, a középpontja pedig Isten. A sugarak az emberek útja: minél inkább előre haladnak, annál közelebb jutnak Istenhez, és közelebb kerülnek egymáshoz is. És fordítva. Talán Gázai Dorotheosz az első századok szerzetese is rajzolt egy ilyen kört a sivatag porába, akitől ezt a kifejező mértani hasonlatot vesszük.

A gondolat nagyon egyszerű: az emberek minél közelebb kerülnek Istenhez, annál szolidárisabbá válnak egymással. És minél nagyobb lesz közöttük a szeretet, annál közelebb találják magukat Istenhez.

Persze, az a veszély is fennáll, hogy visszafelé, azaz kifelé megyünk a sugáron, és így megszakad az Istennel és az emberek egymással való találkozása. A valódi hit az egység forrása, nem a megosztottságé. Szent János szavaival élve: aki szereti a felebarátot, az szereti Istent is, és fordítva. A későbbi svájci teológus,
Hans Urs von Balthasar eleveníti fel ezt a hasonlatot A búzaszem (144) című kötetében. Így ír: „A petárda olyan, mint egy tűzcsóva, amely sebesen száll az ég felé. Eléri a repülés végpontját, (az elragadtatás pillanatában) felrobban, és ezer szikra száll az égből villámgyorsan a föld felé. Isten küld vissza téged ezer darabra szakadva a testvéreidhez.”

Igen, az igazi misztikus élmény Isten végtelensége felé tár ki téged, de nem hagy ott függőben, a fényben. Visszaküld a testvérekhez, a történelembe, a földre.
Ha már tűzzé váltál, meleget adhatsz; ha már szikra lettél, világíthatsz; ha már átalakultál Istenben, egy kis pontnyi fénnyé válsz, mely ezer felé árad, hogy elérje az oly sok emberben lévő sötétséget és fagyot.
Az Isten iránti szeretet nem valós, ha nem jelent szeretetet a testvérek iránt is.
Gianfranco Ravasi bíboros



--------------------------------------------------------------------------------------------

Gyónási lehetőség: A szentmisék előtt és előzetes egyeztetéssel.

--------------------------------------------------------------------------------------------


Minden hónap elsőpéntekjét megelőző csütörtökön 8 órától 10 óráig
GYÓNTATÁSI ÜGYELET lesz a Miskolc-Mindszenti templomban!

Cím: Miskolc, Mindszent tér 2 4, 3530
Telefonszám: (46) 411 777

--------------------------------------------------------------------------------------------




Ima a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért:

Mennyei Atyánk,
minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet,
hogy az önmagát értünk feláldozó
és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust
felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk,
barátunk és táplálékunk,
orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot,
hogy az ő erejét és örömét
elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje
és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése
egész hívő közösségünk,
fővárosunk, népünk,
Európa és a világ
lelki megújulására szolgáljon!

Ámen.



--------------------------------------------------------------------------------------------


IGELITURGIKUS NAPTÁR 2018.

--------------------------------------------------------------------------------------------



Keresztény egyházi naptár

--------------------------------------------------------------------------------------------


A honlappal kapcsolatos észrevételeket, ötleteket,
javaslatokat a következő e-mail címre várjuk:
fkati0606@gmail.com



Nyomtatóbarát változat