Hír:
(Kategória: Egyéb)
Küldte: FKATI
hétfő 19 június 2017 - 20:21:00

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Szeretettel köszöntöm a Miskolc-Martinkertvárosi Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia honlapján!
Oldallagosan ellátott plébániák: Görömböly, Szirma, Filia:Kistokaj

Tekintsen be plébániánk életébe! Ajánljuk a honlap aktualitással foglalkozó részét, melyben nemcsak a szentmisék rendjét, hirdetéseket találja meg a kedves olvasó, hanem a plébániai közösségi életéről, eseményeiről is hírt adunk. Szolgáljon honlapunk arra is, hogy mindennapjaink forgatagában örömmel tudatosítsuk hovatartozásunkat és megvalósulhasson köztünk amit Jézus imában kért: "Legyetek mindnyájan egyek!" (Jn 17, 21)

Minden kedves látogatónak, tartalmas időtöltést kívánunk!

Tóth István
plébános

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE - FŐÜNNEP
JÚNIUS 23. PÉNTEK




Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a hüposztatikus egység, mely által Jézus egész embersége, így Szíve is az Isteni Személy kifejezője (Jézus Szíve-tisztelet).

A Szentírásban a szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, nem lélektani, hanem egész-emberi fogalom, ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Az Ószövetségben vannak olyan jövendölések, melyeknek messiási jellegét az Újszövetség igazolja, s melyek a Messiás belső világáról prófétai képet adnak (A zsoltárok könyve 40,7; Jeremiás könyve 30,31; A zsoltárok könyve 22,15; 69,22). Jézus Szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezte e szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.

Az egyházatyák az Evangélium János szerint 7,37-re hivatkozva Jézus Szívét az élő víz forrásaként jelölik meg. Két irányzat mutatható ki:

A kisázsiai egybekapcsolja az Evangélium János szerint 7,37-et és az Evangélium János szerint 19,34-et, s úgy látja, hogy a Jézus oldalából fakadó vér és víz közvetlen jelképe a keresztségnek és az Eucharisztiának, így az örök élet kegyelmének. Tehát az Egyház kegyelmileg mintegy Jézus oldalából született (Jusztinosz, Hierapoliszi Apollinaris, Ireneusz, Tertullianus, Ciprián).

Az alexandriai irányzat inkább szellemi viszonylatban beszél Jézus Szívéről, mely a szellemi ismeret forrása és a szeretet, valamint a misztikus egyesülés alapja. E tételt Szent Ambrus és Ágoston is magáénak vallotta. A középkorban már kimutatható bizonyos körökben, különösen a „német misztikusoknál” (1250-1350) a kifejezett Jézus Szíve-tisztelet, melynek teljes kibontakozása Alacoque Szent Margit látomásaihoz kapcsolódik.

Ábrázolása a középkorban alakult ki, s szentképeken gyakori. A 15. századi német művészetben a megsebzett szívet rendszerint a szenvedés eszközeivel együtt ábrázolták (Ágostonos misekönyv kánonképe, Köln,1436). Más képeken a kéz- és lábsebek vagy a passió motívumai fordulnak elő (Ulm, Buxheimi oltár, 1500 k.). Jézus Szíve a szentségek forrása, ezért úgy is ábrázolták, hogy a megfeszített Krisztus szívéből áradó vért az angyal kehelybe fogja föl. A 18. sz. fő képtípusa Alacoque Szent Margit látomásai nyomán született: megnyitott, lángoló szív, melyből kereszt nő ki a szeretetből vállalt halál jelképeként (Márianosztra, pálos templom oltárképe). E forma megjelent sok monstrancián és Szent Vér-ereklyetartón is.

XIII. Kelemen pápa 1765-ben engedélyezte a lengyeleknek, hogy bizonyos keretek között bevezessék Jézus Szíve miséjét és officiumát. IX. Pius pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette.



Himnusz, olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából:

Himnusz

Szent Szív, a frigy szekrénye vagy,
de már nem kínzó szolgaság,
hanem kegyelmek, irgalom,
s jóság törvényét őrized.

Szent Szív, mely új s szeplőtelen
szövetségnek szentélye vagy,
templom, szentebb a réginél,
kárpit, jobb, mint a meghasadt:

Lándzsával megsebzett a kéz,
ó, láthatatlan Irgalom!
A szeretet volt késztetőd,
hogy tisztelhessük sebeid.

Vérző seb és titokzatos:
kettős tanú e drága jel,
a főpap Krisztus itt magát
kétféleképp áldozza fel.

Ki ne szeretné őt viszont,
megváltva bűntől, boldogan?
A szent Szívben ki nem kíván
örök hazát választani?

Dicsőség néked, Jézusunk,
szívedből kél a kegyelem!
Atyádat és a Lelket is
áldjuk most és mindenkoron. Ámen.


Olvasmány Szent Bonaventura püspök műveiből

Fontold meg te is, megváltott ember, hogy kicsoda, mily nagy és mily kiváló személy az, aki érted függ a kereszten, akinek halála életre kelti a holtakat, akinek távozásakor ég és föld gyászba borul, sőt megrepednek még a kemény kősziklák is!

Hogy pedig a kereszten álomba merült Krisztus oldalából kibontakozzék az Egyház, és beteljesedjék a Szentírás, amely szerint: Föltekintenek arra, akit keresztül szúrtak (Jn 19, 37), a gondviselő Isten rendeléséből egy katona lándzsával átdöfte és megnyitotta oldalát, hogy az onnét kicsorduló vér és víz lerója üdvösségünk váltságdíját. Ami tehát ebből a forrásból, tudniillik a szív rejtekéből kiáradt, az ad kegyelmi életközlő erőt az Egyház szentségeinek, és az lesz immár az örök életre szökellő (Jn 4, 14) élő víz forrása a Krisztusban élők számára.

Serkenj fel tehát, Krisztus mátkája! Olyan légy, mint a magas szikla üregében (Jer 48, 28) fészkelő galamb; mint a kis madár, amely otthont talált (Zsolt 83, 4) magának! Szüntelenül virrassz! Ide rejtsd vadgalamb módjára szűztiszta szerelmed fiókáit! Ide illeszd szádat, hogy vizet meríts az Üdvözítő forrásaiból! (Iz 12, 3) Itt van az a forrás, amely a paradicsomkert közepéből fakad, amely négy ágra szakad (Ter 2, 10), és a buzgó szívekbe szétáradva termékennyé teszi és megöntözi az egész földet.

Vágyakozva fuss ehhez az élet- és fényforráshoz, bárki légy is, istenszerető lélek! Törjön elő szíved mélyéről a harsány kiáltás: Mily kimondhatatlanul szép vagy, fölséges Istenem, és mily kristálytisztán tündöklik az örök világosság fényessége! Élet, amely minden életet éltetsz; világosság, amely minden világosságot megvilágítasz! Te tartod örök tündöklésben a sokféle ragyogó fényforrást isteni trónusod előtt az idők kezdetének hajnalhasadása óta.

Ó örök és megközelíthetetlen, csodaszép és édesen áradó forrás, amely minden halandó szem elől rejtve vagy! Feneketlen a mélységed, határtalan a magasságod, megmérhetetlen a szélességed, megzavarhatatlan a tisztaságod.

Belőled tör elő az a folyóvíz, amely megvidámítja az Isten városát (Zsolt 45, 5), hogy örömujjongással és magasztaló énekszóval (Zsolt 41, 5) dicsőítő himnuszokat zengjünk neked, tapasztalásból bizonyosodva meg arról, hogy tenálad van az élet forrása, s a te fényedben látjuk az igazi fényt (Zsolt 35, 10).


Könyörgés

Mindenható Istenünk, dicsőítve magasztaljuk szeretett Fiad Szívét, és megemlékezünk arról, hogy mennyi jótéteménnyel mutatta meg irántunk való szeretetét. Add, hogy ajándékaid mennyei forrásából, szeretett Fiad Szívéből elnyerjük bőven áradó kegyelmedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.


Továbbiak Jézus Szíve főünnepéről...


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A MARTINKERTVÁROSI JÉZUS SZÍVE TEMPLOM BÚCSÚJA

Június 23-án, Jézus Szentséges Szívének ünnepén lesz a Martinkertvárosi Egyházközség egész napos Egyházmegyei Szentségimádási napja!
A Szentségkitétel reggel 8 órakor lesz, ezután a Görömbölyi Jézus szíve család Szentségimádási órája következik. Egyházközségeink közös Szentségimádási órája – az esti Szentmise előtt –
17 órakor kezdődik!

Június 25-én vasárnap tartja búcsúját a Martinkertvárosi Egyházközség. Az Ünnepi Szentmise délelőtt 11 órakor kezdődik, melyet BURBELA Gergely SVD, az Isteni Ige Társaság magyarországi tartományfőnöke mutat be.

Mindenkit szeretettel várnak az egyházközség hívei!

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE - ÚRNAPJA
JÚNIUS 18. VASÁRNAP




A liturgikus év során két kiemelkedő nap van, melyeken az Oltáriszentséget ünnepeljük. Nagycsütörtök estéjén az utolsó vacsorára emlékezünk, amelyen az Oltáriszentség alapítása történt, az Úr Jézus a kenyeret saját testeként, a bort saját véreként adta apostolainak és megparancsolta nekik, hogy az ő emlékezetére ismételjék majd meg cselekedetét. Ez történik minden szentmisében. A másik nagy ünnep pedig az úrnapja, amelyet ma tartunk. E nap hagyományához tartozik a körmenet, melyen az Oltáriszentséget, amelyben hitünk szerint az Úr valóságosan jelen van, körülhordozzuk városainkban és falvainkban. Nem a feltűnést keressük ezzel, hanem mintegy hitvallás ez részükről, hitvallás arról, hogy Krisztus jelen van az Oltáriszentségben.

Az ünnep evangéliuma a csodálatos kenyérszaporítást tárja elénk. Jézus mindennapi tevékenységét végzi: tanítja a népet és meggyógyítja a betegeket, akiket hozzá visznek. Estefelé az apostolok arra kérik, hogy bocsássa el az embereket, hogy szállást keressenek maguknak éjszakára és gondoskodjanak maguk számára ennivalóról. Jézus azonban mást javasol, amin valószínűleg meglepődhettek az apostolok. Ezt mondja: „Ti adjatok nekik enni” (Lk 9,13). Ekkor kerül elő az öt kenyér és a két hal, ami igencsak kevésnek tűnik ahhoz, hogy belőle több ezer ember ehessen. Az ember számára kevésnek tűnik, az ember kezében valóban kevés is, de Jézus kezében nem. Ő a kevésből is tud sokat tenni, annyit, hogy minden jelenlévő jóllakjon. És így is történik. Az Úr csodát tesz, mindenki ehet az általa adott eledelből.

Az Oltáriszentség, az Eucharisztia iránti tiszteletünk alapja az, hogy hiszünk abban, hogy az Úr Jézus valóságosan és maradandóan jelen van az átváltoztatott kenyérben és borban. Átváltoztatott kenyérről és borról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a kenyér és a bor lényegileg alakul át Krisztus Testévé és Vérévé, miközben külső alakját megtartja. Az átváltoztatás a szentmisében történik, a miséző pap Krisztus személyében cselekedve jeleníti meg az Úr áldozatát. Maradandó átváltozásról, pontosabban átlényegülésről beszélünk, ami azt jelenti, hogy Krisztus Teste és Vére nem alakul vissza kenyérré és borrá, az Úr jelenléte nem szűnik meg az Oltáriszentségben például a szentmise befejeztével vagy bizonyos idő elteltével. A valóságos jelenlétet azokkal a tévedésekkel szemben fontos kiemelni, amelyek szerint csupán jelképes jelenlétről van szó. Hitünk szerint Jézus Krisztus istenségével és emberségével jelen van az Eucharisztiában.

Érdemes szót ejtenünk e valóságos és egyedülálló jelenlét következményeiről. A szentáldozás az Úrral való egyesülés a hívő ember számára. Nem közönséges étkezés ez, hanem az Úrral való lelki egyesülés lehetősége, amely során magunk is Krisztus testévé válunk. Az Oltáriszentséget tisztelet, a legmagasabb fokú tisztelet illeti meg, ezt nevezzük imádásnak. Ez a legmagasabb fokú tisztelet nem csupán az eucharisztikus ünneplésre, azaz a szentmisére vonatkozik, hanem a szentmisén kívüli tiszteletre is. A legnagyobb gonddal őrizzük az Oltáriszentséget, kellő tisztelettel visszük el a betegekhez, akik képtelenek részt venni a szentmisén, továbbá a hívők elé helyezzük, hogy imádásukat kifejezhessék. Tiszteletünk legszebb kifejezése az, amikor a misében szentáldozáshoz járulunk. Fejezzük ki elsősorban ezzel az Oltáriszentségben való hitünket!

Urunk, Jézus Krisztus! Hisszük, hogy valóságosan és maradandó módon jelen vagy az Oltáriszentségben. Hisszük, hogy a szentáldozás átváltoztató találkozás: a te szent testeddé átváltozott kenyér átváltoztat, átalakít minket. Azért járulunk szentáldozáshoz, hogy magunk is Krisztus testévé váljunk. Hisszük, hogy a szentáldozás összeköt minket egymással is. Egységet teremtő szentség ez. Azáltal, hogy te bemutatod áldozatodat és önmagadat az örök élet kenyereként adod nekünk, egy új közösséget, az Egyház élő közösségét hozod létre belőlünk. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!


Aquinoi szent Tamás: Úrnapja

Ó, drága, csodálatos, üdvösségszerző és minden gyönyörűséggel teljes vendégség! Lehet-e valami is ennél drágább vendégség? Itt nem borjak és bakok húsát eszik, mint az Ószövetségben, hanem magát Krisztust, a valóságos Istent kapjuk eledelül. Van-e ennél a szentségnél csodálatosabb dolog? Ez a legüdvösségesebb szentség is, hiszen eltörli bűneinket, növeli erényeinket, és szívünket teljesen eltölti mennyei adományaival.


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------







----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


JÚNIUS HÓNAP, JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK HÓNAPJA

A martinkertvárosi Jézus Szíve templomban hétfőn, szerdán, péntekem a 18 órakor kezdődő szentmise előtt -17.30-tól- a Jézus Szíve litániát imádkozzuk.




Mi is a Jézus Szíve tisztelet?

Története. A középkorban mar kimutatható bizonyos körökben a kifejezett Jézus Szíve tisztelet, különösen a “nemet misztikusoknál” (1250-1350). Elmélkedésük anyaga az Énekek éneke: az Egyház, mint Krisztus jegyese. A jezsuiták és a karthauziak átvették a Jézus Szíve tiszteletet, és elterjesztették az Egyházban. Eudes Szent János is buzgólkodott ebben. Itt kapcsolódtak be a Jézus Szíve tiszteletbe Alacoque Szent Margit látomásai (1673-75), melyekben Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekjén gyónást es áldozást kért. A ~ terjedéseben nagy szerepe volt Alacoque Szent Margit gyóntatójának, a jezsuita Colombierenek. A felvilágosodás, ill. a jozefinizmus nem kedvezett a Jézus Szíve tisztelet terjedésének. Az 1814: visszaállított Jézus Szíve tisztelet azonban ismét legfőbb tömegpasztorációs programjának tekintette a megbékélés, a szociális megújhodás orvosságaként hirdette meg Jézus Szíve tiszteletet. Azóta alig van templom, ahol ne lenne jelen a Jézus Szíve tisztelete. - Az Egyház hivatalos liturgiája mindaddig tartózkodó maradt, amíg a Jézus Szíve teológiája nem volt kidolgozva. 1765: engedélyezte XIII. Kelemen pápa (1758-69) a lengyel püspököknek, hogy bizonyos keretek között bevezessék Jézus Szíve miséjét és officiumat. IX. Pius papa. 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. XIII. Leo pápa (1878-1903) 1899-ben hagyta jóvá a Jézus Szíve litániát az egész Egyház számára. XI. Pius 1928-ban a Miserentissimus Redemptor enciklikában már összefoglalást adott a Jézus Szíve tisztelet teológiai alapjairól. XII. Pius pápa ( 1939-58) a Haurietis aquas enciklikájával emlékezett meg a 100 évvel korábban bevezetett ünnepről. - Főünnepe a pünkösd utáni 2. vasárnapot (úrnap nyolcadát) követő péntek (az egyházi év utolsó változó ünnepe). Ezenkívül a Jézus Szíve tisztelet ideje minden elsőpéntek és a június hónap.

A Jézus Szíve tisztelet dogmatikai megalapozása a Szentírásra megy vissza és a hagyomány adataira támaszkodott. Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Ahogy Pál apostol arról beszélt, hogy ne szomorítsuk meg Isten lelket, úgy lehet szó Jézus engeszteléséről is. - A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. A személyes egység révén Jézus egész embersége az isteni személy kifejezője. Az egyházi dokumentumok szerint a szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk. A Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert kifejező fogalom, olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. A testben megnyilvánuló személyesség belső központja, ahol a személyes elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek. Amikor Jézus szeretete helyett a szívét tiszteljük, akkor az elvont fogalom helyett a konkrét valóságra hivatkozunk, és ez egyúttal eszünkbe idézi a megtestesülés titkát is. Jézus Szíve ontológiailag megalapozott szimbólum, mely alkalmas arra, hogy a személyiséget a maga emberségében kifejezze. A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetet. Mivel a Jézus Szíve tisztelet a szíven keresztül az isteni személyre vonatkozik, azért ezt a latreutikus, vagyis imádó kultusz körébe soroljuk. A Jézus Szíve tisztelet megnyilatkozási formai: az engesztelés, a viszontszeretet, Krisztus követése és önmagunk felajánlása. Az engesztelés lényegében bekapcsolódás abba az engesztelésbe, amelyet Jézus, mint főpap az Atya elé visz, de az ellene elkövetett sértés jóvátétele is. Önmagunk fölajánlása azt fejezi ki, hogy egyesülni akarunk a szeretettel, mellyel Isten szerette a világot, és minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket ennek érdekében tesszük és viseljük. Kerülni kell, hogy az ájtatosság elszakadjon a teljes Istenembertől, és csak a szívre, mintegy jelképre irányuljon. Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. E fölajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik. XI. Pius papa (1922-39) az Egyházat is Jézus Szíve oltalmába ajánlotta.



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A belső ima



“Oratio est mentis devotio,
id est conversio in Deum per
pium et humilem affectum”

“Az elmélkedés a lélek hódolata,
vagyis a lélek Istenhez fordulása
alázatos és jámbor szeretetben”.
(Szent Ágoston)


A BELSŐ IMA GYAKORLATA


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Amiért imádkozunk ...

Uram! Segíts mindennapi imáimban, hogy azt kérjem, amire valóban szükségem van! Ámen

"Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik." Lk 11,9-10

"Mondj egy mondatot, s megmondom ki vagy!" - ki ne ismerné ezt a mondást? Szóhasználatunk, nyelvi lezserségünk vagy a szavakban megmutatkozó eseti durvaság többet elárul titkolt bensőnkből, mintsem gondolnánk... A szó, mint Isten adománya, nemcsak kiemel minket a teremtettségből, de istenképűségünk egyik ékes bizonyítéka is: hiszen a szó - nemcsak az isteni, az emberi is, igaz ez más érvényességi körrel - teremtő hatalom! Egekbe emelhet - gondoljunk csak a szerelmesek gyengéd suttogására -, de ugyanakkor porig is alázhatja a lelket. A szó erőt adó, sőt gyógyító simogatás az áldás egyik megnyilvánulási formája lehet, de lehet életrövidítő, gyilkos indulatok hordozója is...

"Mondj egy rövid imát, s megmondom ki vagy!" Ki miért imádkozik, az számára a legfontosabb: van aki a lottó ötösért, van, aki szenvedő hozzátartozójáért, s van, aki a jövőért tusakodik. Jézus imádságra buzdító szavait azért is érdemes megfontolni, mert, amiért imádkozunk, azzá válunk. Óriási szabadságot kapott az ember - s mivel szabad akaratunk van, Isten ezért nem szól bele rögtön az életünkbe... Ránk hagyja dolgainkat: elénk adja a jót és a rosszat is, de a választást ránk bízza. Bizony sokszor nem értjük hogyan kerültünk olyan kellemetlen helyzetbe, amilyenbe, s aztán kiderül, hogy csak a hibás döntésünk következménye ért utol minket.

Amikor Jézus az imádságra biztat, akkor nem a mennyiségre, hanem a minőségre helyezi a hangsúlyt. Aki minőségi, azaz istenes értékekért imádkozik, annak az élete istenképűvé formálódik. Aki pedig csak földi dolgokért könyörög, az nem veszi észre, hogy az imádságban mindent lehet kérni, nemcsak földi dolgokat - még örök életet is... Ha alaposan megvizsgáljuk a "listát", amit naponta próbálunk benyújtani Mennyei Édesatyánknak, akkor kiviláglik: Mit is kívánunk? Megnyerni ezt a földi világot vagy elnyerni a legtöbbet? A legtöbb, az emberlét horizontján is túlmutató pedig nem más, mint az Istennel való közösség...


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kérjük minden nap Istentől!


Persze sokkal több mindent is lehetne kérni, hiszen mi (sokszor) telhetetlenek vagyunk, az Isten pedig (mindig) mindenható. De mik lennének a legfontosabbak?

1. Türelem
Annyi gond, annyi idegesség, annyi stressz… Szeretnék kitartani ezekben a helyzetekben, és nem felcsattanni. Nem bántani másokat. Sem a gyerekeimet, amikor este már fáradt vagyok, sem a kollégáimat, ha feszülök a feladataimon (vagy az övéken). Szeretnék megtanulni várni.

2. Bátorság
Nap mint nap döntéseket kell hoznom. Válaszokat kell adnom. Állást kell foglalnom. Fel kell vállalnom a hitemet és az elveimet. Ez nem megy bátorság nélkül. Nem lehet elbújni. Istent kell választanom a világ helyett, mégis a világban. Szeretnék bátor lenni, nem megfutamodni.

3. Nyugalom
Pörgök. A jövőbe nézek előre, és a múlt sebeit nyalogatom. Állandóan megy valami a fejemben: gond, terv, kérdés. Pedig az Isten nyugalmat akar adni, válaszokat, békét. Szeretném vágyni az Isten szárnya alatti nyugalmat.

4. Vidámság
Nem mondom, hogy mindig szomorú vagyok, de könnyen lehangolt leszek. Bármi apróság miatt is. Vagy ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy elterveztem. És amikor megélem az ellenkezőjét, felfrissülök. Boldognak, derűsnek, pozitívnak, lelkesnek lenni jó, főleg ha ezt át is tudja ragasztani az ember a környezetére! Szeretnék vidám lenni.

5. Hit
A hit mélység. Le kell merülni hozzá, érte. Nehéz csak a felszínen élni, és nem is jó. Szükség van egy komoly bizalomra az Isten felé: hogy működik az ima, hogy nem fölösleges a böjt, hogy van értelme a felajánlott misének, hogy a gyónás tényleg teljesen megtisztít. Szeretnék mindig kételyek nélkül hinni ezekben.

+1. Holnap
Leginkább a holnapot kérem ma, ha az Isten is úgy akarja. Hiszen mégis vannak terveim, céljaim. Nem, nem az önmegvalósítás a legfontosabb. Hanem hogy ma is és holnap is az életemmel szolgálhassam és dicsérhessem az Istent. Nem félek, de mégis… Szeretnék holnap reggel is felébredni.


"Követünk Téged, Urunk Jézusunk, de hogy követhessünk, ragadj meg bennünket, mert nélküled senki sem képes felemelkedni. Hiszen te vagy az út, az igazság, az élet, a képesség, a hit, a jutalom. Végy fel bennünket, mint út, erősíts, mint igazság, éltess, mint élet!"
Szent Ambrus


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Vianney Szent János gondolatai az Isten iránti bizalomról.




Jézus Szíve végtelenül jó és végtelenül szeret mindannyiunkat, bárkik legyünk. Nekünk viszont bíznunk kell benne. Létezik egyfajta félelem, ami nincs tetszésére.
(Az Úr imájáról)

Ha Isten Atyának nevezte magát, azért tette, hogy nagyobb bizalomra ösztönözzön minket.
(Szentbeszéd a reményről)

Akinek minden hatalom adatott, még mindig nem veszítette el azt.
(A szent küldetésének jelei)

Isten mindenekfelett bizalmat vár tőlünk. Ha ügyeinket egyedül Őrá bízzuk, igazságossága és jósága bizton megsegít.
(Életszabály)

Nem tudod, mily bőségesek Isten gondviselésének forrásai azok számára, akik benne bíznak.
(Elmélkedés az Eucharisztiáról)

Betegségben, bánatban nagy bizalommal kell lennünk Isten iránt, hiszen éppen ilyenkor akarja meglátni Isten, hogy bízunk-e benne, vagy sem.
(Szentbeszéd a reményről)

Ne kételkedj Isten gondviselése felől! Ő, aki kisarjasztotta vetésedet, biztosan segít majd, hogy be is takaríthasd.
(Maxima)

Isten működése erőteljes, ugyanakkor gyengéd; jó, ha Benne bízol.
(Mondás – Hivatások, művek)

Jó, ha minden fenntartás nélkül bízzuk magunkat az isteni Gondviselés vezetésére. Fenntartásaink kiszárítják kegyelmeinek áramlatát és bizalmatlanságunk megakasztja Isten áldásainak folyamát.
(Tanács az arsi plébános árvaházának vezetői számára)

Lám, ha minden bizalmunkat Istenbe helyeznénk, mennyivel boldogabbak lennénk! (Elmélkedés az Eucharisztiáról)

Forrás: Thoughts of the Curé D’Ars, TAN Books 1984


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


110 éve született DSIDA JENŐ erdélyi költő (1907-1938)



Dsida Jenő: A gyöngék imája

Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, főre, szétmáló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.

Mert pókháló és köd a szív,
selyemszőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.

De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
csak gyönge, nagyon gyönge.

1924

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Rafael Merry del Val bíboros: Az alázatosság litániája

A Szeretet Misszionáriusainak - Teréz Anya nővérei - napi imádsága

A vágytól, hogy megbecsüljenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy szeressenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy népszerű legyek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy fölemeljenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy tiszteljenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy dicsérjenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy előnyben részesítsenek, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy tanácsomat kérjék, - szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy igazat adjanak nekem, - szabadíts meg Jézusom!
a vágytól, hogy elismerjenek, - szabadíts meg Jézusom!

A félelemtől, hogy megaláznak, - szabadíts meg Jézusom!
A félelemtől, hogy lenéznek, vagy leráznak, - szabadíts meg Jézusom!
A félelemtől, hogy megvetnek, - szabadíts meg Jézusom!
A félelemtől, hogy korholnak, - szabadíts meg Jézusom!
A félelemtől, hogy megütnek, - szabadíts meg Jézusom!
a félelemtől, hogy megrágalmaznak, - szabadíts meg Jézusom!
A félelemtől, hogy kigúnyolnak, - szabadíts meg Jézusom!
a félelemtől, hogy mellőznek vagy elfelejtenek, - szabadíts meg Jézusom!
a félelemtől, hogy igazságtalanság ér, - szabadíts meg Jézusom!
a félelemtől, hogy meggyanúsítanak, - szabadíts meg Jézusom!

Hogy másokat nálam jobban szeretnek,
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy másokat nálam többre becsülnek,
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy a világ szemében más növekszik és én kisebbedem
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy az erényt másokban dícsérik és a jót bennem nem veszik észre,
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy másokat magasztalnak, míg engem észre sem vesznek,
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy másokat nálam jobban előnyben részesítenek,
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!
Hogy mások szentebbek, jobbak nálam, és én csak olyan szent leszek, amilyen a Te kegyelmedből telik tőlem
- add kegyelmedet, Jézus, hogy alázatossággal és szeretettel viseljem el!

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------








Ezen hír származási helye:
( http://martinkertvaros-plebania.hu/news.php?extend.94 )