Kedves Szülők, Nagyszülők!


Köszönjük, hogy fontosnak tartják gyermekeik hitoktatását! A gyermekek hitoktatás keretében megismerkednek az Isteni kinyilatkoztatással, az egyház tanításával és működésével a koruknak megfelelő módon. A hittankönyvek tananyagai egymásra épülnek, ezért fontos, hogy a gyerekek az iskolai évek során folyamatosan vegyenek részt a hitoktatásban, hogy befejezve tanulmányaikat a lehető legszélesebb ismeretanyaggal rendelkezzenek.

Kérjük Önöket, hogy ne feledjék el a hittanóra hitismeretünk elméleti része csak, a szentmise és a rendszeres szentségi élet adja meg a hitgyakorlásunk teljességét. A szülők példája elengedhetetlen a gyermekek számára, ezért kérjük, hogy gyermekeiket segítsék a rendszeres imaélet kialakításában, a rendszeres szentmisére járásban, hogy a keresztény értékrendünk ne csak idényszerű, hanem életszerű legyen! Elméleti oktatásunk gyakorlati megéléséhez nyújtott segítségüket előre is köszönjük!

Kedves Hittanosok!


A hittanos a Jóisten diákja. Legfőbb tanítása a szeretet: "Szeresd Uradat, Istenedet. Szeresd embertársadat." A hittan - Isten szeretetének, a hitnek, az imádságnak, Krisztus tanításának - életének, a mennyországnak, a szenteknek, a kereszténységnek, az Egyháznak, hitigazságoknak, és életünk céljainak sorait tanítja.

Benneteket, akiket a szüleitek beírattak hittanra, arra kérünk, hogy a hittanra ne csak úgy tekintsetek, mint egy tantárgyara a többi között, hanem úgy, hogy bekapcsolódhattok a teremtő Isten megismerésébe! Megismerhetitek, hogyan szereti Isten a világot, hogyan gondoskodik arról, hogy az embert az üdvösség felé vezesse. Az ismeretek abban segítenek, hogy tájékozódni tudjatok a világban, hogy meg tudjátok különböztetni mi a jó és mi a rossz, és legyen erőtök arra, hogy a jó mellett döntsetek! Ne feledjétek el, hogy a hittan csak elmélet, amelyben megismerjük Istent, de találkozni vele a szentmisében, az imádságban és a szentségi életben tudunk. Arra kérünk benneteket a hittan tanulás mellett a szentmisére is rendszeresen járjatok el.

Egyúttal hívunk és várunk benneteket, hogy az oltár körül szolgáljatok a szentmisén! A ministráns a pap után a legközelebb lehet az oltárhoz, a közénk jövő Úr Jézushoz.

A szentségi előkészítő hittanórák szeptemberben kezdődnek a Martinkertvárosi Plébánia megújult hittantermében.


Az első szentáldozásra jelentkezőknek!


Plébániánkon a gyermekek részére az általános iskola 3. osztályának végén szolgáltatjuk ki az Eucharisztia szentségét. Az első szentáldozást egy évig tartó rendszeres hitoktatás, vasárnapi szentmiséken szülőkkel együtt való rendszeres részvétel, végül vizsga és az első szentgyónás előzi meg.

Készüljetek nyitottsággal, imával és mély hittel az első szentáldozásra. Kérjük a szülőket imádkozzanak gyermekeikért, hogy az eucharisztia vételét egy életre szólóan komolyan vegyék. A jövő érdekében ehhez a szentséghez megalapozottság kell, mely csak akkor válik gyümölcsözővé, ha rendszeresen gyakoroljuk hitünket. Plébániánk közösségei várják és segítik új tagjaikat , hogy ők is otthont, közösséget, igazi egyházat találjanak

Az elsőáldozásra felkészítő első hittanórán István atya fogadja a gyerekeket szüleikkel együtt.

A bérmálásra jelentkezőknek!


A bérmálás szentsége a KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG szentsége, amelyben megkapjuk ajándékul a Szentlelket, erőt és küldetést kapunk, hogy Krisztus tanúi legyünk az Egyházban és a világban. A bérmálás szentsége a beavató szentségek közül az utolsó szentség, amely megfelelő hitbeli ismeretet és megfelelő gyakorlati életet is kíván! Bérmálásra azok a fiatalokat mehetnek, akik rendszeresen részt vesznek a hittanórákon és a vasár- és ünnepnapi szentmiséken.





Etika és hittan az új köznevelési törvényben


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény erkölcstanra és hittanra vonatkozó részeiről készült összefoglalót adjuk közre az alábbiakban.

Vonatkozó törvényszakaszok:

35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
(2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék.
(3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint.
(4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdés h) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie.
97. § (7) A 35. § (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni.
98. § (6) Az általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.



Gyakori kérdések és válaszok:

Mikor lép hatályba?

A hatályba léptető rendelkezésekből kiderül [95.§ (3) és (8) bekezdések], hogy az összes hitoktatásra és erkölcstanra vonatkozó rész 2013. szeptember 1-jétől hatályos, addig a jelenlegi közoktatási törvény 4.§ (4) bekezdése marad érvényben. Ezt az átmeneti rendelkezések között szereplő 97. § (7) bekezdés is egyértelműen megerősíti.

Hogyan kell bevezetni?

Erről a fent említett 97. (7) alatt olvasható átmeneti rendelkezésben olvashatunk: 2013. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben, először az első és 5. évfolyamon. Ez a Kt. vonatkozó részeinek fokozatos kivezetését is jelenti.

Kiket érint a változás?

Lényegi változás az állami általános iskolákban történik. Praktikusan ez leginkább a ma önkormányzati fenntartásban működő általános iskolákat jelenti. Az óvodákban, középfokú iskolákban és kollégiumokban lényegében a mai feltételekkel folytatódhat a hitoktatás. Az egyházi általános iskolákban nem kell erkölcstanórát tartani, ehelyett is hittan lehet.

Mi a változás lényege?

Az általános iskola 1-8. évfolyamán heti egy erkölcstan óra lesz kötelező. E helyett azonban választható lesz egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatás. Így tehát az állami általános iskolákban megjelenik egy új óra, ami az egyén választásától függően vagy a kerettanterv szerinti erkölcstan, vagy az egyházi jogi személy által szervezett, és az egyház által meghatározott tartalmú hittan.

Mennyi e az óraszáma?

A heti foglalkoztatási időkeretet bemutató táblázat (8. melléklet) ad erre választ. Ennek BA oszlopába 1-8. évfolyamon heti egy óra erkölcstan/hittan van beszámítva. Ez azt jelenti, hogy így az erkölcstan helyett választható hittan óraszáma is heti egy.
Az egyházi iskolákban a hittanra fordítható plusz finanszírozott időkeret heti 2 óra (CB oszlop). 1-8. évfolyamon azért csak egy, mert ott a másik hittanóra az erkölcstan helyett tartható. Vagyis a végkövetkeztetés: Az egyházi iskolákat a változás egyáltalán nem érinti ezekben az intézményekben továbbra is heti 2 órában lehet hittant tartani.

Ki taníthat hittant?

Tulajdonképpen az egyházi intézményekben folytatott hitoktatásra vonatkozó végzettségi követelményeket kell alkalmazni. (v.ö.: 32. § (1) h) illetve 35. § (4) bekezdés vége)

Ki taníthat erkölcstant?

A tanító az általános iskola 1-4. évfolyamán minden tantárgyat taníthat, így erkölcstant is.
Felső tagozaton a tantárgynak megfelelő szakos tanár, illetve mivel várható, hogy ilyenből a bevezetéskor nem lesz elegendő, olyan felső tagozatra képesített tanár, aki erről szóló 60 órás továbbképzést végzett. A továbbképzések még nem indultak el, ezek elindulásáról minden érintett időben értesítést fog kapni.

Mi lesz az erkölcstan anyaga?

Az erkölcstanórák anyagát és speciális módszertanát a Nat alapján készülő kerettantervek fogják megadni, végső tartalmuk természetesen az iskola helyi tantervében alakul ki.

Miért jó, ha a gyermekemnek a hit- és erkölcstan órát választom?

Egyrészről, mert az alapműveltség része a Biblia ismerete. Másrészt a hit- és erkölcstan órákon szentírási történetek alapján kerülnek elő olyan fontos témák és kérdések, amelyek feldolgozása segítheti gyermeke eligazodását az élet apróbb és nagyobb dolgaiban Így egyszerre kapnak ismeretet a Bibliáról és bibliai történetekről, valamint a keresztyén értékrend alapjaival is megismerkedhetnek.

Tanulnak-e erkölcstan órán előkerülő témákról a hittanos gyerekek?


Igen, a hit- és erkölcstan része az erkölcsi nevelés is. Minden évfolyamon, a bibliai történetekhez kapcsolódóan szóba kerülnek erkölcstani témák. Például család, barátok, kortárs csoport hatása, lelki egészség, testi-lelki tulajdonságok, elfogadás, empátia stb.


----------------------------------------------------



Az Egyház Társadalmi Tanítása

A katolikus Egyház Társadalmi Tanítása ezt mondja: Üzenetünk van!

Mit üzen az Egyház Társadalmi Tanítása?

Az ember a kezdetektől fogva egymásnak van teremtve, kapcsolatokban képes csak élni és boldog lenni, és minden ember értékes, szeretetre méltó, önmagában teljes, tiszteletet érdemel, mert Isten képére teremtetett. Ez az emberi méltóság elve.

Az ember célja ezen a Földön az, hogy önmagát és embertársait kiteljesítse, önmaga és mások javát akarja, munkálkodjon az emberi közösség javán mind anyagi, mind lelki síkon, s megvalósítsa a közösség és az egyén boldogságát, amelynek végső célja Isten. Ez a közjó elve.

Az ember szeretetet és részvétet tud tanúsítani minden egyes embertársa, különösen a rászorulók felé. Segítséget tud nyújtani a szükségben, képes önzetlenül cselekedni a nehéz helyzetekben. Ezt és a szegények különleges szeretetét nevezi az Egyház társadalmi tanítása a szolidaritás elvének.

Az emberi együttélés szervezett közösségeket kíván meg. Az Egyház a hierarchikus rendszereket tartja az emberi természethez közelállónak, de ez a hierarchia szolgáló és nem elnyomó, önállóságot ad a hierarchiában alul lévőknek, s csak szükség esetén segíti ki őket. Segít, kisegít, és nem zsarnokoskodik. Ez a szubszidiaritás elve az Egyház Társadalmi Tanításában.

Ha figyelmesen belemerülsz a pápai enciklikák és dokumentumok szövegébe, amelyek az Egyház Társadalmi Tanítását tartalmazzák, válaszokat találsz a mai világ problémáira, megoldásokat a válságokra.

Figyelmükbe ajánljuk az alábbi írásokat:

Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma
XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate kezdetű enciklikája
CENTESIMUS ANNUS - II. János Pál pápa enciklikája
SOLLICITUDO REI SOCIALIS - II. János Pál pápa enciklikája
LABOREM EXERCENS - II. János Pál pápa enciklikája



----------------------------------------------------






Mi az, hogy „keresztény” érték?


Nemcsak az érték fogalmának meghatározása nehéz, hanem a „keresztény” jelzőé is: mitől keresztény egy érték? Életünk, egészségünk, testi-lelki képességeink, az Isten által teremtett világ a mi alkotásainkkal együtt, önmagukban véve, természetfeletti eredetüktől és rendeltetésüktől elvonatkoztatva: természetes vagy profán értékeknek tekinthetők. A keresztény értékek valamiképpen mind Krisztus Urunk személyével kapcsolatosak. Az ember alkotásai akkor hordoznak keresztény értéket, ha a krisztusi hit és kegyelem által motivált tevékenységnek köszönhetik létüket, illetve ha képesek segíteni az embert Krisztus követésében, az üdvösség útján való előrehaladásban.
A kegyelem állapotában élő ember testestül-lelkestül keresztény, akinek még a teste is „a Szentlélek temploma”. Azt hiszem, hogy egy hiteles keresztény (Krisztus-hívő) embernek minden tudatos tevékenysége keresztény érték-növelő, érték-teremtő jelleggel bír. Isten kegyelme azonban pogány, sőt bűnös embereket is képesíthet arra, hogy olyan műveket hozzanak létre, amelyek keresztény értékeket hordoznak (és esetleg valamilyen szerepet játszanak abban is, hogy az alkotó végül Krisztushoz eltaláljon).
Az ilyen művek mögött is fel kell tételeznünk egy gyökér-szerűen rejtőző hitet, illetve azt a kegyelmet, amelyet Krisztus szerzett a kereszten. Kétségtelen, hogy Ady Endre, József Attila, sőt a magát materialistának valló Szabó Lőrinc is írt olyan verseket, amelyek keresztény értéket hordoznak.
Márfi Gyula veszprémi érsek atya: Az istenkeresés útjain c. könyvéből








Dorothy Law Nolte: Ha egy gyerek...


Ha egy gyerek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést.
Ha egy gyerek haragban él, megtanulja a harcot.
Ha egy gyerek félelemben él, megtanulja a rettegést.
Ha egy gyerek szánalomban él, megtanulja az önsajnálatot.
Ha egy gyerek gúnyban él, megtanulja a szégyent.
Ha egy gyerek féltékenységben él, megtanulja az irigységet.
Ha egy gyerek szégyenben él, megtanulja a bűnbánatot.
Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat.
Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet.
Ha egy gyerek dicséretben él megtanulja az önbecsülést.
Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a szeretetet.
Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni.
Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van.
Ha egy gyerek önzetlenségben él, megtanulja a nagylelkűséget.
Ha egy gyerek tisztességben, őszinteségben él, megtanulja, mi az igazság és becsület.
Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben.
Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni.
Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni a saját békéjét.
A te gyereked miben él?